I'm not a loving kind

"Első"

- Sherlock! - John Watson saját hangját hallotta visszhangozni valahonnan nagyon messziről. A teste lebegett, úgy körülbelül két egész másodpercig, mielőtt valójában zuhanni kezdett volna.

A résnyire nyílt szemhéja alá behatoló fehér fény ébresztette. Amikor megpróbált megmozdulni, mintha ezernyi szöget vertek volna a csontjaiba, erősen szédült. Messziről jövő, tompán keringő, érthetetlen szavak susogtak a feje körül. Talán tévé, vagy rádió szólhatott valahol, de nem tudta meghatározni. Érezte az ágyat, amin fekszik, a meleg és puha plédet a sajgó bőrén, és ahogy a látása tisztulni kezdett, úgy tért vissza a tudata is lassan a jelenbe. Összehúzott szemekkel nézett körül.